Jelenlegi hely

Elkészült a babák agyának növekedési táblázata

Modern képalkotó eljárások fotói alapján először készült el a babák agyának növekedési táblázata.

 

Az emberi agy leggyorsabban a születés után növekszik, három hónap alatt eléri felnőtt méretének a felét - idézte a BBC hírportálja a JAMA Neurology című ideggyógyászati szaklapban megjelent tanulmányt.

A fiúk agya gyorsabban nő, mint a kislányoké - állapították meg a kutatók a fejlett képalkotó technikával készült felvételek alapján. Legnagyobb ütemben a mozgással kapcsolatos agyi területek nőnek, a memória területei lassabban. A kutatók úgy vélték, ezek az adatok a fejlődési rendellenességek azonosítását - többek közt az autizmusét - is segíthetik.

Az orvosok évszázadokon át mérőszalaggal követték a babák fejkörfogatának növekedését, ebből következtettek az agy fejlődésére. Az átlagos gyarapodástól való eltérést ezután figyelemmel kísérték, mivel az fejlődési rendellenességre utalhat. A fejnek azonban többféle egyéni formája lehet, ezért a mérőszalagos mérések nem mindig pontosak.

A Kaliforniai Egyetem tudósainak vezetésével 87 egészséges baba agyáról készítettek felvételeket születésüktől három hónapos korukig. A leggyorsabb változást, átlagosan napi egyszázalékos növekedést az első három hónapban tapasztalták. A 90 napos periódus végére az ütem 0,4 százalékosra csökkent. Az agy egyes részeinek átlagos növekedési pályáját azért érdemes rögzíteni, mert segít megérteni, hogy keletkeznek a korai zavarok - írták a kutatók.

Azt találták, hogy az agy mozgásirányítással összefüggő területe, a kisagy (cerebellum) növekszik a leggyorsabban, a három hónap alatt kétszeresére gyarapodott. Leglassabban a hippokampusz, a memória kialakulásában fontos szerepet játszó struktúra nőtt.

Az eredeti, angol nyelvű cikk ide kattintva olvasható!
 

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Családi lelassulás: hogyan tegyük békéssé az estéket?

Az esti órák határozzák meg a másnap hangulatát. Ha kapkodással, képernyővel és feszültséggel zárul a nap, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha viszont kiszámítható, szeretetteljes ritmusban érkezik meg az este, az egész család nyugodtabban pihen. A jó hír: a közös alvási rutin nem bonyolult. Nem tökéletesség kell hozzá, hanem következetesség.
Ugrás az oldal tetejére