Jelenlegi hely

Egy könyv azoknak, akik szeretnek együtt lenni

Lassan kinövi már a gyermek a Bogyó és Babócát? Sebaj: megjelent Bartos Erika legújabb kötete!

Bartos Erika egyedülálló képeskönyvét szinte lehetetlen egyetlen mondatban összefoglalni. Az Együtt lenni jó! főszereplője Andris, akinek szülei hatalmas meglepetéssel készülnek fiuk hetedik születésnapjára: meghívták az összes, de tényleg az összes rokont Magyarország és Európa minden tájáról, hogy együtt köszöntsék fel a kisfiút. A könyv nem csupán Andris születésnapját és családtagjait mutatja be, de ezzel párhuzamosan betekintést nyerhetünk a betűk, számok világába; megismerhetjük Magyarország nagyobb tájegységeit, a különböző foglalkozásokat, szakmákat, és természetesen tisztázódnak a legfontosabb rokoni kapcsolatokra vonatkozó kifejezések is.

Lássuk a főbb szempontokat, hogy hogyan, hányféleképpen olvasható Bartos Erika most megjelent ovisoknak-kisiskolásoknak szóló könyve:

Betűk és számok: Minden oldalon az adott névhez tartozó kezdőbetű nagy és kis változata megjelenik, írottan és nyomtatottan egyaránt, így az Együtt lenni jó! az épp írni-olvasni tanuló elsősöknek tökéletes útmutatóként szolgál, mely ebben a funkciójában egy nagyszerű betűtanulós könyvként is használható. De jó szolgálatot tehet akkor is, ha épp az ABC-t kell felfrissítenie a hosszú nyár után az iskolába visszatérő másodikosnak: A, mint Andris, B, mint Beáta, és így tovább… Az írónőn a nehezebb betűk sem fogtak ki: így került az Y helyére Andris francia származású nagynénje, Yana, vagy angol nagybátyja, William bácsi. A könyv végén egy színes, az egész családot ábrázoló táblázat foglalja össze, hogy ki hány éves pontosan, így olvasás közben a számokkal való ismerkedést is megkezdhetjük.

Foglalkozások, szakmák: Andris családjában szinten mindenféle foglalkozású ember előfordul, így megismerjük a tanár, a varrónő, a szakács, a zöldséges, a cukrász, a villamosvezető, a zongorista, a fodrász, az építész, a kertész és a könyvtáros munkáját, betekintést nyerhetünk mindennapjaikba. A gyerekek egyrészt szívesen azonosulnak ezekkel a foglalkozásokkal – hiszen ki ne akarna hajóskapitány vagy vonatvezető lenni! –, és ezzel egy időben megismernek újabb, modernebb, vagy kevésbé ismert, eltűnőben lévő mesterségeket is, például az órás Ódor bácsi személyében.

Családdal kapcsolatos szavak: A legfontosabb erénye a könyvnek, hogy a szűk és távolabbi rokoni kapcsolatok, viszonyok pontosan, egy kisgyerek számára a lehető legvilágosabban meghatározva jelennek meg. A könyv elején található hatalmas családfa segítségével megérthető, hogy ki az a nagybácsi, vagy hogy kit hívunk menynek. Szerepel a könyvben özvegyasszony, elvált apuka és örökbefogadott kislány is, így a történeteket hallgató gyerek a saját mikrokörnyezetében szereplő személyeket el tudja helyezni, fel lehet hívni a figyelmet hasonlóságokra, különbségekre.

Földrajzi ismeretek: Andris szülinapja rendkívül jól sikerül, hiszen Magyarország minden tájáról jöttek hozzá a rokonai; sőt még Angliában, Franciaországban, Erdélyben és Új-Zélandon élő családtagjai is tiszteletüket tették a születésnapi összejövetelen. Andris családján keresztül megismerhetjük Magyarország legfontosabb tájegységeit: rövid látogatást tehetünk Tokajban, ahol megismerhetjük azt, hogy hogyan zajlik a szüret; Pécs közelében az aratás lépéseiről olvashatunk; megmászhatjuk a Szentbékkálla melletti Kőtengert, felkereshetjük a Dunakanyart és Visegrádot, és hajókázunk Tihanynál a Balatonon. A könyv végén egy Magyarország-térkép segít eligazodni abban, hogy Andris melyik rokona hol él pontosan, a nagyobb városokat, tájegységeket pedig apróbb rajzok díszítik, melyek a főbb látnivalókat ábrázolják.

És amiért még hiánypótló ez a könyv...

Részletesen kidolgozott illusztrációk: Bartos Erika minden egyes, aprólékos munkával rajzolt képét órákig tudjuk böngészni, a sokadik olvasásra is egész biztosan feltűnnek olyan részletek, amik addig elkerülték a figyelmünket. Az illusztrációk  és a rövid életképek tökéletes egységet alkotnak. A rajzokon keresztül az olvasó megismerheti a legfontosabb hangszereket, gyümölcsöket, tömegközlekedési eszközöket, állatokat és bogarakat, megtanulhatja, hogy milyen bolygók alkotják a Naprendszerünket, megnézheti, milyen művészi munkával épült a Parlament, és betekintést nyerhet a falusi élet mindennapjaiba. A képek böngészése a történet lezárulása után sem maradhat abba: a könyv végén néhány egész oldalas kép foglalja össze, zárja le a mesét, így az utolsó néhány rajz alapján megtudhatjuk például, hogy kitől mit kapott a születésnapjára Andris.

Közös beszélgetésre való ösztönzés: A könyvben szereplő konkrét családi életképekkel párhuzamosan minden kis és nagy olvasó hosszasan beszélgethet a saját családjáról, ki kicsoda, hogy is néz ki, mit csinál, hol él. Bartos Erika könyve megmutatja,milyen fontos, hogy tudjuk, értsük, értékeljük a nagycsalád jelentőségét, figyeljünk egymásra, segítsünk, amikor csak tudunk. Vegyünk elő mi is régi családi fényképeket és bátran készítsük el a saját családi könyvünket az Együtt lenni jó! alapján.

Tabutémák: Andris családjának történetében nem az a legszebb, hogy mennyire sokan vannak, hanem az, hogy annak ellenére is harmonikusan és szeretetben élnek együtt, hogy rendkívül különbözőek és nem is feltétlenül vérrokonok. Az ő családjukban sem ritka az, hogy valaki özveggyé vált vagy egyedül nevelte fel a gyerekét. A könyvben tehát - nagyon helyesen - teljesen hétköznapi dologként kerül bemutatásra a válás, vagy akár az örökbefogadás jelensége. Bartos Erika a legnagyobb természetességgel mutatja be, hogy attól még, mert Andris és Pali féltestvérek, ugyanúgy rajonganak egymásért, mintha édestestvérek lennének, vagy hogy Lili, az örökbefogadott kislány saját szüleiként szereti Karcsi bácsit és Judit nénit, Xénia néni pedig egyedül neveli fel fiát, Vilmost. A könyvben nincs olyan kényes téma, ami ne lenne felvonultatva, hiszen előbb-utóbb minden gyerekben felmerül a kérdés, hogy az a bácsi miért hord hallókészüléket, hogy az a fiú miért ül kerekesszékben, vagy hogy miért sötétebb a bőre annak a lánynak. Bartos Erika a lehető legegyszerűbben, legkedvesebben, és ami a legfontosabb, a legtermészetesebben ad választ ezekre a kérdésekre. Ettől lesz az Együtt lenni jó! hiteles, életszagú és mégis rendkívül szeretetteljes.

Bartos Erika különleges kötete egyszerre szólítja meg az ovisokat, az épp olvasni tanuló kisiskolásokat és természetesen minden olyan családot, ahol együtt lenni valóban jó! Az írónővel készült interjúból az is kiderül, hogy milyen közel áll egymáshoz ABC és a matematika... Olvasd el az interjút itt!

Már mindent elolvastál az új könyvről? Akkor próbáld ki magad, játssz!
Csak 6 kérdésre kell válaszolnod ebben a kvízben, és Pagony könyvet nyerhetsz!

Nem bízod a szerencsére? Ide kattintva máris megrendelheted az Együtt lenni jó! című kötetet!

 

 

Forrás: pagony.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

A humor és a nevetés nemcsak jól esik, de egészséges is!

Május első vasárnapja Anyák napja mellett a nevetés világnapja is. Egy szívből jövő nevetés jót tesz az egész testnek és léleknek. Nem csupán a stresszt csökkenti vagy az immunrendszert erősíti, hanem segít megelőzni a depressziót és javítja az önértékelést is.
Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Munkások vagy a munka ünnepe? Mióta ünnepeljük május 1-ét Magyarországon?

Itthon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, az első felvonulást a Városligetben tartották. De miért május 1-én ünneplünk?
Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Május első vasárnapja: a nevetés világnapja is

Tudtad, hogy május első vasárnapja a nevetés világnapja is? És azt, hogy először 1998-ban Indiában egy úgynevezett nevető klubban tartották meg?
Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Anyai küldetések – te melyik film műfajába illessz be?

Egy kisgyermekes anya napja egy akciófilmbe illő kihívások sorozata: reggeltől estig pelenkacsaták, katasztrófaelhárító műveletek, békítő bírák testületi ülései és mentőexpedíciók sokasága a játszótéren. Sok sírással, bizonytalansággal, puszival és öleléssel.
Ugrás az oldal tetejére