Természetesen aki nem időpontra siet valahová, az ráér reggel is tekergetni, gombokat nyomogatni. Vigyázat, egyes intelligens masinák (mobiltelefonok, számítógépek...) átállnak maguktól is a helyes időre, így könnyen előfordulhat, hogy a hálóban 7 óra van, viszont a konyhában már 8!
Az össznépi időzavart okozó megoldást hazánkban 1980-ban vezették be. A tudósok között máig élénk vita zajlik arról, hogy valóban spórolunk-e ezzel energiát, vagy felesleges az egész procedúra. Nos, valóban sokat változott a világ az elmúlt 35 évben, ám az biztos, hogy a nyár leghosszabb napján óraátállítás nélkül 3 óra 45-kor lenne napfelkete és 7 óra 46-kor napnyugta; így "hajnalban" órákon át ragyogó napsütésben alhatnánk, a grillezéshez pedig lámpát kellene kapcsolni.
A nyári időszámítás ezt a csúszást igyekszik mérsékelni. A magyar szakemberek tapasztalatai szerint az átállítással annyi energiát takarít meg az ország, mintha egy napig semmilyen elektromos eszközt nem használnánk.
Ugyan a közérzetünkre rövid távon negatív hatást gyakorol az átállítás, ám ez a reakció elenyésző ahhoz képest, amikor valaki időzónákon utazik át. Kisgyermekeknél és a szoros napirend szerint élő felnőtteknél értelemszerűen fáradtság, kimerültség, fejfájás, ingerlékenység jelentkezhet; ezt azzal küszöbölhetjük ki, ha az egy órás átállást több részletben, például 20 percenként vezetjük be, három napon át.
Tavasszal kellemetlenebb az átállás, hiszen egy órával korábban kell felkelni. (Ősszel azonban "visszakapjuk" a megspórolt 60 percet. ) A kellemetlenségekért kárpótoljon minket az, hogy tovább maradhatunk a szabadban: használjuk ki a lehetőséget!
Forrás: imami.hu
