Nyolc-, hat-, vagy négy osztályosba menjen? - Kisgimnáziumba készülünk

Menjen? Maradjon? Messzire? Inkább a közelbe? Állami, magán, egyházi, esetleg alternatív? Minél nagyobb a kínálat, annál nehezebb határozni.

Kinek jó a kisgimnázium?

Az elmúlt években egyre népszerűbbek a hat- és nyolcosztályos gimik, évente 7-8 ezer gyerek megy ilyen iskolába. Ezekben a diákok kiemelkedően teljesítenek a kompetenciaméréseken, az érettségin és az egyetemi felvételin, a legtöbbjük nyelvvizsgát is szerez 18 éves koráig.

A tantárgylista és az óraszámok hasonlóak, mint felső tagozatban, de a diákoknak nem kell kétszer átrágniuk magukat ugyanazon a tananyagon, mert lépcsőzetesen egymásra épülő, egységes tantervük van.

Ezekbe az intézményekbe nehéz bekerülni, a jelentkezők központi felvételi tesztet írnak matekból és magyarból, a legtöbb helyen szóbelit is tartanak. A felvételi tesztek feladatai az általános iskolai tananyaghoz igazodnak, de esetben más logikájú, kreatívabb gondolkodást igényelnek.
 

Szempontok az iskolaválasztáshoz

Mindenkinek más a jó, akkor mi alapján döntsünk? Érdemes az alábbiakat figyelembe venni:

• Az iskola stílusa, légköre, szellemisége. A ranglisták és más objektív adatok nem mutatják meg az iskola hangulatát,  diákéletét, értékrendjét. Jó, ha együtt elmegyünk és körülnézünk, esetleg a nyílt napokon beszélgetünk a tanárokkal és az ott tanuló diákokkal.
   
• Ne az aktuális divat szerint válasszunk! A topgimik, vagy ahová az osztálytársak, ismerősök jelentkeznek, nem biztos, hogy nekünk is megfelelő.
   
• Mik a hosszú távú tervek? Ha például külföldön szeretne továbbtanulni, az erős nyelvoktatás hangsúlyos számára.
   
• Sportos vagy zenei vagy egyéb művészi hajlama, adottsága van a gyereknek?
   
• Az oktatási módszer mennyire illik a gyerek személyiségéhez? Szereti és bírja a versengést, élvezi a szereplést, a kihívásokat vagy szorongó, passzív, nehezen barátkozik, inkább kis közösségekben érzi jól magát? Szabálykövető, fegyelmezett vagy utálja a kötöttségeket, önálló egyéniség?
   
• A gyerek érdeklődési köre, adottságai. Reál vagy humán beállítottságú, a természettudományok, a művészetek vagy a sport érdekli?
   
• Közel vagy távol van a lakóhelytől az iskola? Mennyi időt vesz el az utazás, a napi ingázás? Elég idő marad az otthoni tanulásra, pihenésre? Elérhetőek így a különórák, esti programok? Ki viszi-hozza a gyereket?
   
• Különórák, szakkörök, képzések (sport, zene) és egyéb lehetőségek. Sok szempontból kényelmesebb, ha helyben van a képzés.
   
• Ne döntsünk a gyerekünk helyett! A megfelelő iskola kiválasztásába vonjuk be őt is, figyeljünk arra, hogy hova szeretne menni, hol érzi jól magát.
   
• Olvassuk el a Pedagógiai Programot, ami az iskolák honlapján elérhető! Ebben sok kérdésünkre választ kapunk.

Iskolakereső, rangsorok

Segíti a tájékozódást, ha megnézzük a kiválasztott iskolák honlapját, itt hasznos információkat találhatunk. Novembertől szokták közzétenni a középiskolák, hogy milyen programú osztályokat indítanak, és a bekerülést milyen felvételi eljáráshoz kötik.

Közoktatás Információs Rendszerének adatbázisa: Itt megtaláljuk az összes iskola hivatalos adatait (név, cím, OM kód), a felvételi tájékoztatókat, a meghirdetett tagozatokról szóló ismertetőket, valamint minden információt a felvételi eljárásról és egyéb hasznos tudnivalókat is.

Az Oktatási Hivatal honlapján működik egy online rendszer, amely felhasználóbarát módon nyújt részletes információkat az adott iskola teljesítményéről a kompetenciamérési adatok alapján. A diákok kompetenciáit ugyanis minden iskolában a 6., a 8. és a 10. osztályban felmérik, a felmérés statisztikáit pedig feltöltik az oldalra. Ehhez az iskola OM azonosítója szükséges, ezt beírva meghatározható az intézmény relatív teljesítménye, országos és helyi összevetésű adatok szerint is.

A gimnáziumokat évente különböző szempontok szerint rangsorolják. Ezekben a legfrissebb oktatási adatok alapján olyan mutatókat vesznek figyelembe, mint hogy hányan tettek nyelvvizsgát, milyen eredményt értek el az érettségin, az országos tanulmányi versenyeken, a kompetenciafelmérésken és a diákok milyen arányban vették fel egyetemre. (pl. a HVG éves összefoglalója, Nők Lapja Iskolaválasztó)

Ezek a rangsorok csak az eredményességet mérik, de nem lehet csupán ez alapján dönteni. Nahalka István oktatáskutató korábban egy olyan rangsort készített, ami más szempontokat is figyelembe vesz: a pedagógiai hozzáadott értéket. Azt mutatja, hogy melyik iskola tud a legtöbbet fejleszteni a diákokon, hol zajlik eredményes pedagógiai munka. (Erről bővebben)

További hasznos linkek:

Tájékoztató a felvételiről

Korábbi évek központi írásbeli feladatsorai és a javítási/értékelési útmutatók

Így készülünk a felvételire
 

A magyar nyelvből és matematikából készített írásbeli felvételi egy-egy központilag egységes feladatlap , ami kevésbé a tantárgyi, lexikális tudást, inkább a logikai készségeket méri. A vizsga mindkét tantárgyból 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani.

Az előző tanévek összes felvételi feladatlapjai és megoldásai megtalálhatók az oktatas.hu honlapon.

Érdemes tanulmányozni a korábbi évek feladatsorait, és próbaképpen időre megoldani, hogy a diák rutint szerezzen a feladatok megoldásában. Több középiskolában szerveznek felvételi előkészítő tanfolyamot, ahol a leendő tanárokkal is meg lehet ismerkedni, de természetesen, szülői segítséggel lehet otthon is készülni.

Lélekben is készülünk, hiszen a szülők izgalmát átveszik a gyerekek is. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és csökkenteni a stresszt a vizsga előtt. Ha nem sikerül a bejutás az egyik helyre, sikerülni fog legközelebb vagy egy másik iskolába!

Forrás: oktatas.hu, eduline.hu

Halász Kinga
- Budapestimami -