Például:
- Állapodjuk meg reggel hány órától és mennyi ideig lehet tévét nézni, számítógépezni, tabletezni, stb.
- Érdemes reggelente megbeszélni, hogy aznap mikor mi fog történni, legyen nyáron is (rugalmas!) napirend.
- Nem ördögtől való a csendes pihenő ebéd után, még akkor sem, ha nem alvásról szól.
- Próbáljuk az étkezéseket nagyjából ugyan abban az időben fogyasztani. Ne hagyjuk, hogy túl sokat nassoljanak!
- Legyen elvárásunk nyáron is a gyerekkel szemben. El lehet kezdeni a kötelező olvasmányt, ki lehet vinni a szemetet, saját szobát rendben lehet tartani…
Fotó: Pixabay
Olyan szabályokat alakítsunk ki, melyeket mi, felnőttek is be tudunk tartatni, és amelyek igazán fontosak a családi élet nyugalmához.
Azt se feledjük, hogy nem kell mindig, mindenben kikérni a gyerekek véleményét, és nem kell nyáron sem mindig úgy csinálni, ahogy nekik tetszik.
A szabályokat, elvárásokat előre tisztázni kell.
El kell mondani már a kisgyerekeknek is, hogy mit várunk tőlük: „Szeretném, hogy 15 percet játssz most egyedül!” (Meg sem kell magyarázni miért.), „Ma az lesz a feladatod, hogy…” Nagyobbakkal meg lehet állapodni: „Úgy gondolom naponta x idő elég, hogy tévézz, számítógépezz. Ezt az időt ekkor és ekkor vagy akkor használod fel, amikor akarod, de szólj, mikor kezded és mérjük az időt. Egyet tudsz ezzel érteni?” (Alkudozás természetes, lehetünk kicsit nagyvonalúak. Jó üzletpolitika először aláígérni, és utána nagyvonalúzni…
Nagyon fontos az is, hogy tudjunk rugalmasnak lenni!
Ha most kezdjük el a szabályok kialakítását, akkor azt is figyeljük meg, hogy jól működik-e, amit kitaláltunk. Ha nem, mert pl. a gyerek még éretlen hozzá, vagy éppen már kinőtt belőle, értékeljük újra a helyzetet.
Ne legyen egyszerre túl sok szabály bevezetve.
Azzal kezdjük, ami nekünk a legfontosabb, pl. minden este időben lefeküdni.
Ez mind szép és jó, de mit tegyünk akkor, ha a gyerek csak azért sem tartja be a szabályokat?
Igazán kellemetlen, de valami szankciót kell kitalálni. (Pl. Nem kapcsolta le időben, amit megbeszéltünk, ezért másnap nem használhatja.)
Amit semmiképp se tegyünk: ne a szeretetünket vonjuk meg a gyerektől!
Biztosítsuk szeretetünkről, a szankció kapcsán pedig el lehet neki mondani, hogy megértjük a szomorúságát, de megbeszéltünk valamit, amihez nem tartotta magát. Nem gondolom, hogy különösebben jutalmazni kellene a gyerekeket azért, ha megcsinálja a dolgát, vagy egyedül játszik. Nyugtázzuk este, hogy milyen klasszul telt el a nap, nyomjunk két puszit az arcocskájára, öleljük meg. Ennél többet, jobbat nem is tehetünk érte!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges