Ha nem lenne elég stresszfaktor a bizonytalansággal teli járványhelyzet, a hibrid oktatás, a kiskamasz kor és a hatodik osztály kihívásai, akkor még fokozzuk az izgalmakat: indul a felvételi őrület!
A két évvel ezelőtti sikerre való tekintettel a kisebb gyerekünkkel is megcéloztuk a hatosztályos gimit. Talán kicsit nyugodtabban, hiszen tapasztalataink birtokában már tudatosabban készülünk.
Nekünk bevált a hatosztályos, de nem mindenkinek ez a legjobb megoldás. Szerencsére van választék, – állami, egyházi, alapítványi fenntartású, négy-, hat- és nyolcosztályos középiskolák –, már „csak” a gyerekhez (és a családhoz) legjobban passzoló intézményt kell megtalálni. Érdemes időben tájékozódni a lehetőségekről.
Miért jó a hatosztályos gimnázium?
Az elmúlt években egyre népszerűbbek a hat- és nyolcosztályos gimik, évente 7-8 ezer gyerek jelentkezik ilyen iskolába. Ezekbe az iskolatípusokba járó diákok kiemelkedően teljesítenek a kompetenciaméréseken, az érettségin és az egyetemi felvételin, a legtöbben nyelvvizsgát is szereznek 18 éves korukig.
A hat- és nyolcosztályos képzés keretében a tananyag eloszlása egyenletesebb, lépcsőzetesen egymásra épülő, egységes tantervük van, tehetséggondozó programokban is részt vehetnek, ill. az aktív a közösségépítés is fontos szerepet kap.
A kisgimnázium olyan gyerekeknek ajánlott, akik jó képességűek, motiváltak, szeretnek és tudnak is tanulni, önállóak, és könnyen veszik az akadályokat, bírják a pluszterhelést. A 12 éveseknél a kiskamaszkori jegyek nehezíthetik az iskolaváltást.
Szempontok az iskolaválasztáshoz
Menjen? Maradjon? Nem könnyű döntés, sokféle szempontot ajánlatos figyelembe venni.
Ha szereti a már megszokott sulit, osztályát, közösségét és megfelelő színvonalú az oktatás, akkor talán ráér, ha nyolcadik után felvételizik. Ha még nem elég önálló, kevésbé terhelhető, esetleg érzékeny, nehezebben barátkozik, akkor inkább maradjon az általánosban.
Akik viszont valamiért nincsenek megelégedve az eddigi iskolájukkal vagy nem érzik jó magukat és szívesen váltanának, azoknak is jó választás lehet a kisgimi. Milyen intézmények jöhetnek szóba? Fontos megismerni a kiválasztott iskola stílusát, légkörét, szellemiségét.
A ranglisták és más adatok nem mutatják meg az iskola hangulatát, diákéletét, értékrendjét. Jó, ha együtt elmegyünk és körülnézünk, a nyílt napokon tájékozódunk, beszélgetünk a tanárokkal és az ott tanuló diákokkal. Megkérdezhetjük a tapasztaltabb szülők véleményét is és a gyerekünk tanáraitól is kérhetünk tanácsot, mit javasolnak.
Az oktatási módszer mennyire illik a gyerek személyiségéhez? Bírja a kihívásokat, élvezi a szereplést, vagy szorongó, passzív, nehezen barátkozik? Szabálykövető, fegyelmezett vagy utálja a kötöttségeket, önálló egyéniség?
A gyerek érdeklődési körének, adottságainak megfelelő képzést nyújt az iskola (pl., matek, nyelvek, művészetek, sport)? Milyen messze van, mennyi időt vesz el az utazás, a napi ingázás?
A Pedagógiai Program az iskolák honlapján elérhető, ebben sok kérdésünkre választ kapunk. A kiválasztott iskola honlapján is hasznos információkat találunk.
Az Oktatási Hivatal honlapján működik egy online rendszer, amely felhasználóbarát módon nyújt részletes információkat az adott iskola teljesítményéről a kompetenciamérési adatok alapján.
Ne döntsünk a gyerekünk helyett! A megfelelő iskola kiválasztását beszéljük meg vele, hol érezné jól magát?
Vizsga matekból és magyarból
Ezekbe az intézményekbe komoly felvételi procedúrán vesznek részt a jelentkezők, első körben megírják a központi felvételi tesztet matekból és magyarból, de a legtöbb helyen szóbeli vizsgát is tartanak. A vizsga mindkét tantárgyból 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet tartanak.
A tesztek tíz-tíz feladatból állnak és tárgyanként 50 pontot lehet szerezni velük.
A felvételi tesztek feladatai elvileg az általános iskolai tananyagon alapulnak, de kevésbé a tantárgyi, lexikális tudást mérik, inkább a logikai készségeket, kompetenciákat, kreativitást, koncentráló képességet. A szövegértés, és a „trükkös” feladatok fontos szerepet kapnak.
Matek
„A matematika feladatlapok nem kizárólag a tantárgyban tanultakat mérik, hanem ehhez kapcsolódóan a tanulók gondolkodását is. Bizonyos feladatok megoldásához a vizsgázónak többféle kompetenciát is mozgósítania kell. A tantárgyi ismeretek mellett fontos a feladatmegoldó készség, a problémaérzékenység, a kreativitás, a logikai biztonság, a szabálykövetés, a koncentráló képesség is. Fontos elvárás a megoldások rendezett, olvasható, követhető írásos rögzítése.”
A korábbi tesztek alapján láthatjuk a leggyakrabban előforduló feladattípusokat: algebra, műveletek törtekkel, mértékegységek átváltása, grafikon-értelmezés, kombinatorika, logikai feladatok, sorozatok, geometria, testek felszíne-térfogata, szöveges feladatok
Figyeljetek arra, hogy pontosan mi a kérdés! A szöveget pontosan kell értelmezni, mert az ördög a részletekben rejlik! Kisiskolás fejjel gondolkodjunk, a hatodikos matematika eszköztárát alkalmazva kerestük a megoldásokat (pl. az egyenleteket még nem tanulták).
Egy feladatra maximum 4 perc van, tehát érdemes a „20 másodperces szabályt” alkalmazni: ha a feladatot nem tudod megoldani, akkor maximum 20 másodpercig gondolkodj, inkább menj tovább, és később térj vissza a példára. Rajzolj, csinálj táblázatot, számegyenest, mérleg serpenyőjét, ami nem információ, húzd át, ami fontos, húzd alá, egyszerűsíts, a lényegre koncentrálj! A végén ellenőrizd az eredményeket!
A matek feladatlapok megoldásához a vonalzón, körzőn, szögmérőn kívül más segédeszközt nem lehet használni.
Magyar
A magyar nyelvi teszten az első kilenc feladatnál szükség lesz a nyelvi, kommunikációs, helyesírási és szövegértési ismeretekre. Részletek találhatók versekből, szépirodalmi művekből, de hétköznapi szövegeket is találunk köztük.
Ezeket gyakran szokták kérdezni: nyelvtani szabályok, hangtan, mondattan, költői képek, versrímek, szójátékok, közmondások, szólások
A tizedik feladat a fogalmazás (50-ből 10 pontot ér), amelyben egy adott témáról kell írni szép stílusban, ügyelve a helyesírásra, a szépírásra, a gazdag szókincsre, a logikus szerkesztésre, a szövegkohézióra, de a következtetést és a véleményalkotást is értékelik.
Felvételizik a család
Egyszer már végigcsináltuk, ezek a felvételi előtti hónapok valóban megterhelőek a gyerek (és az egész család) számára, a bizonytalanságokkal teli járványhelyzet tovább nehezíti a dolgot. Figyelünk arra, hogy ne stresszeljük túl, próbáljuk megőrizni a lelki egyensúlyunkat, pihenésre, szórakozásra is legyen idő.
Célszerű idejében elkezdeni a felkészülést, valaki már a nyári szünetben gyakorol, míg mások csak szeptemberben hangolódnak a tanulnivalókra.
Nagy segítség, hogy a felvételi feladatsorok évente hasonló típusokból állnak, és a korábbi évek összes felvételi feladatlapjai és megoldásai megtalálhatók az oktatas.hu honlapon. (Megjegyzem, mateknál csak a végeredmény, a feladatok levezetése nincs ott.)
Felkészülésnek mi végig megoldjuk a korábbi feladatsorokat, időre is (45 perc), hogy rutint szerezzen a gyerek. Feszített a tempó, nincs sok idő az elmélyült gondolkodásra...
Több helyen felvételi előkészítő tanfolyamot szerveznek (ajánlott abba a középiskolába járni előkészítőre, ahova jelentkezni szeretnénk). Vannak magántanárok, korrepetitorok, online szakkörök is, a neten is kereshettek segítséget. Nálunk itthon oldjuk meg a gyakorlást – a sulis hétvégi előkészítő tanfolyamon kívül – apa feladata a matek, anyáé a magyar.
Mivel a felvételi nem kötelez semmire, vannak, akik azért próbálják meg, hogy a gyerek tapasztalatot szerezzen a vizsgázásban (tét nélkül). Ha megvannak az eredmények, elég akkor eldönteni, hogy jelentkeztek-e gimibe, ill. melyikbe.
Fontos, hogy ne legyen a gyereken teljesítmény kényszer, az sem kudarc, ha most nem jön össze, mindenképpen jó helyre kerül!
A legfontosabb dátumok
- 2020. október 20. – A középfokú iskolák nyilvánosságra hozzák a honlapjukon a felvételi tájékoztatójukat.
- 2020. november 16. – Az az oktatas.hu-n közzéteszik a központi írásbeli vizsgát szervező középiskolák listáját
- 2020. december 4. – A központi felvételi vizsgákra való jelentkezés határideje. Ezt közvetlenül abban az iskolában kell leadni, ahol a diákok meg szeretnék írni a tesztet. Fontos tudni, hogy külön kell jelentkezni a központi írásbeli vizsgára, és utána majd az adott középiskolába!
- 2021. január 23. – Ezen a napon 10 órától írják a diákok a központi írásbeli felvételi vizsgát.
- 2021. január 28. – 14 órától írják a pótló központi írásbeliket. Ezen már csak azok a diákok vehetnek részt, akik az előző írásbelire alapos ok miatt nem tudtak elmenni. A karantén alapos oknak minősül.
- 2021. február 8. – A központi írásbeli felvételi vizsgát szerzevő intézmények értesítik az eredményekről a tanulókat.
- 2021. február 19. – a középfokú iskolákba való jelentkezés határideje
- 2021. február 23-tól március 12-ig – Szóbeli meghallgatások az érintett középiskolákban.
- 2021. március 16. – A középfokú iskolák március 16-ig hozzák nyilvánosságra a jelentkezők felvételi jegyzékét.
- 2021. március 22-23. – Ezen a két napon lehet a tanulói adatlapokat módosítani az általános iskolában.
- 2021. április 30. – A felvételt hirdető középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak.
- 2021. június 22-24. Beiratkozás a középiskolákba.
Hasznos linkek
Korábbi évek központi írásbeli feladatsorai és a javítási/értékelési útmutatók
Intézmények a számok tükrében - Iskolakereső
Sikeres és stresszmentes felkészülést kívánok!
Felh. forrás: eduline.hu, oktatas.hu
Halász Kinga
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
