Számomra ráadásul extrán is különleges év, miután idén töltöm a 40-et. És ha már kétszeresen is “húszhúsz”, gondoltam összeírok magamnak, ha nem is 20, de legalább 12 dolgot, amire 2020-tól már nem vagyok hajlandó fecsérelni az időmet, energiámat és/vagy a pénzemet.
Ez nem egy filozófikus lista, semmi olyasmit nem fogadok meg, hogy mostantól pl. elengedem a negatív gondolatokat, leépítem a negatív embereket magam körül, stb. Szuper lenne, ha erre is képes lennék, de maradjunk a realitásoknál!
Íme 12 egyszerű, praktikus dolog, nektek talán a legtöbb evidens, és igazából nem igényel túl nagy erőfeszítést tőlem sem, csak egy kis tudatosságot. Egy biztos: fényévekkel beljebb leszek, ha már csak ezt a 12 pontot megvalósítom. ;)
12 dolog, amit 2020-tól elengedek
Az új évben sem akarok minimalista életet élni, de nem vagyok hajlandó a továbbiakban költeni bizonyos tárgyakra és fecsérelni az időmet felesleges tevékenységekre:
-
2020-tól nem veszek olyan ruhát, ami egy számmal kisebb.
Tudom ez nevetséges, és azt is, hogy rengeteg nőnek ismerős a helyzet. Nekem most lett ebből elég. Nincs többé XS-es (na jó S-es) farmer, csak foglalja a helyet. -
Ha már a ruhák és tárgyak: az Újévben nem vagyok hajlandó várni semmilyen kiárusításra.
Nem érdekel a Glamour napok, a Black Friday és társai. Nem vagyok hajlandó se tülekedni, se magamat becsapni azzal, hogy egy túlárazott valamihez extra erőfeszítés árán pár száz forinttal olcsóbban hozzájutok. - Végleg elengedem, helyesebben elajándokozom vagy kiszanálom azokat a cuccokat a házból, amiket nem hordunk, nem használunk.
Nem vagyok sajnos egy könnyen elengedős típus. Minden egyes tárgynál eszembe jut, hogy milyen sok energia, pénz, idő volt beszerezni, és hátha egyszer még jó lesz. Ezért még ha tudom is, hogy nagy valószínűséggel a következő 10 évben egyszer se fogjuk elővenni, akkor is pakolgatom, őrizgetem itt-ott. 2020-ban szanálok!
- A tárgyak mellett a másik terület, a takarítás, amit egyszerűsíteni fogok.
Sajnos nem vagyok még ökoanyu, sőt, mondhatni fényévekre vagyok a bio háztartástól, de úgy érzem elindultunk a családdal egy jó úton (erről bővebben majd máskor), úgyhogy a következő szint, hogy 2020-tól nem vagyok hajlandó mindenre külön tisztítószert vásárolni. Egy szer a padlóra, egy szer a bútorra, egy a tükörre, egy méregdrága az ülőgarnitúrára… Na ennek vége! -
2020-tól nem utazok 10 percnél többet szolgáltatásért (csak ha tényleg nagyon muszáj).
Mit jelent ez? Hűséges típus vagyok, így eddig akárhová költöztünk, ha egy szolgáltatással (ld. fodrász, kozmetikus, sport, orvos, stb.) elégedett voltam, én bizony visszajártam, és akár 1 órát is utaztam érte. De most már csak “tam”. 2020-tól bármilyen szolgáltatásra szükségem van, azt kizárólag helyben oldom meg. És pont. - Csatlakozom Di Capriohoz, és 2020-tól nem veszek műanyag palackos italokat.
Innen üzenem, hogy a gyerekeimnek se! Akárhogy is kérlelnek. Nem, még szülinapra se. Ott a szörp és a kulacsotok!
- Az idei karácsony után végleg pontot teszek a felesleges ajándékozásra is.
Évek óta van egy egyezményes szabály a családban: a szülinap kivételével csak a gyereknek ajándékozunk. Minden évben megbeszéljük, aztán persze senki nem tartja be. Nekem idén lett elég a pezsgő, bonbon, teásbögre cserekereskedelemből, kiszállok.
- Imádok olvasni, de 2020-tól engedek az otthoni nyomásnak, és csak úgy veszek új könyvet, ha egytől megválok.
Ha valamit, akkor ezt igazán nehéz lesz tartani, de ha más is rá tudott szokni az e-könyvre, talán nekem is menni fog.
- Ugyanez igaz a cipőkre, táskákra, pénztárcákra.
Csak úgy jöhet új darab, ha egyet kirakok.
- Tartom, sőt 2020-tól szigorítani fogom a tavaly elkezdett szokást: este 10 után nincs telefonozás.
Nincs csak ezt a cikket még elolvasom, csak egy e-mailt még az ágyból átfutok. 10 óra után teljes az online lecsatlakozás.
- Az előző ponttal szorosan összefügg: 2020-tól elengedem a magyarázkodást.
Nem válaszoltam, mert…. Nem tudok menni, mert… 2020-tól nincs “mert”. Tudom, hogy ezt sokan nem is értitek, mert egy normális embernek ilyen eszébe se jut, de én valahogy mindig kényszert érzek, hogy megmagyarázzam, a másik igenis számít nekem, fontos amit mond vagy kér, csak nekem épp most van más dolgom.
- 2020-tól megválok a “legjobb” szótól.
Nem vagyok hajlandó plusz 2-3 órát mókolni már semmivel, még akkor se, ha tudom, úgy lenne a legjobb. Azt hiszem, mostanra tényleg megtanultam, hogy legtöbbször elég úgy, ahogy van, szimplán jól.
Ez tehát az én 12 pontom. Van még néhány listám az új évre, ha szeretnétek, írjátok meg kommentben, és azokat is megmutatom.
Kívánom magamnak és nektek is, hogy 2020 végén ne kelljen már azon gondolkodnom, hogy mi mindent kellene másként csinálnom.
Elégedett pillanatokban gazdag, boldog új évet mindenkinek!
Vági-Tóth Lilla
- Budapestimami -
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
