Ennek jelentősége különösen felértékelődik napjainkban, amikor a folyamatosan változó külső körülmények hatására biztonságérzetünk meginog. Egyre fontosabbá válik a belső biztonságérzet, az önbizalom megerősítése, melynek kulcsa az önismeret. A kineziológia segítségével már a várandósság idején tudatosíthatjuk félelmeinket, hitrendszereinket és erőforrásainkat a minél háborítatlanabb szülésélmény megélése érdekében.
A szülőszoba terápiás térnek tekinthető, ugyanis amennyiben a vajúdás egyes szakaszaiban elakadásokkal szembesül az anya, annak meghatározott lelki blokkok állhatnak a hátterében. Ezeknek a tudattalan befolyásoló tényezőknek a gyengéd felszínre hozása átsegítheti az anyát a nehézségeken, ezért sokat tehetünk magunkért, ha már a várandósság idején tudatosan megyünk át ezen az átalakulási folyamaton.
A várandósság és szülés a nők életében olyan kiemelt időszak kell, hogy legyen, amikor kapcsolódnak más nőkhöz, a női tudás erejéhez (ha eddig még nem tették volna), és tudatára ébrednek önmaguknak és saját képességeiknek.
(Ina May Gaskin – Minden szülés számít)
A szüléstől való félelemnek leggyakrabban a fájdalomtól való félelem az alapja, miközben a fájdalom megélésének minősége főként a különböző félelmeknek, valamint az információhiánynak tudható be, mely a szülés élettani működését övezi. Ebből kifolyólag a szülésre való tudatos felkészülés egyik alappillére a nők ösztönszerű tudásába vetett hit megerősítése, melyhez elengedhetetlen az anyák önbizalmának építése, egyfajta önismereti út pszichés támogatása által. A másik alappillér a megfelelő informáltság igényének felébresztése, többek között a szülés természetes folyamatával, a szülés helyszínének körülményeivel, a segítők személyével, a lehetséges beavatkozások részleteivel, a betegjogokkal kapcsolatban. Vagyis az újfajta szülésmodellben felértékelődik az egyéni felelősségvállalás szerepe.
A félelmek ugyanis rengeteg energiát emésztenek fel, melynek hatására úgy érezhetjük kiszolgáltatottak vagyunk testünknek, hangulatainknak. A tehetetlenség és védtelenség érzése tud a leginkább akadálya lenni a minél háborítatlanabb szülésélmény megélésének. Ez a stressz a babára is hatással van, hiszen a magzat idegrendszere óriási befogadóképességgel rendelkezik, a méhen belül ő is megéli az anya érzelmeit.
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a méhen belüli kondicionálás legalább annyira, ha nem jobban kihat egész további életünkre, mint ahogy a gének meghatározzák testi-lelki adottságainkat.
(Dr. Bruce H. Lipton – Tudat)
Ez egyben azt is jelenti, hogy az öngondoskodás révén sokat tehetünk megszületendő gyermekünk jövőjéért és egészségéért. Ez kellő motiváló erő lehet, hogy elkezdjük feltárni azokat a tudattalan programjainkat, melyek életünket több mint 95%-ban alakítják, miközben ennek nem is vagyunk tudatában. Ezeket a viselkedésformákat főként hat éves korunk előtt sajátítottunk el szüleinktől, rokonainktól, szűkebb környezetünktől. Például amikor megéltük, szüleink hogy viszonyulnak érzelmileg egymáshoz a párkapcsolatban, vagy milyen a munkához, pénzkeresethez való hozzáállásuk. A környezeti hatások révén megélt érzések, átvett programok pedig aktivizálódnak életünk során különböző életeseményekkor. A várandósság és a szülés ilyen szempontból kiemelt jelentősséggel bír, hiszen rengeteg tudatalatti érzelmet mozgat meg, ezeket segítenek feldolgozni az ilyenkor tapasztalt intenzív álmok, de ide köthető sok, eddig nem tapasztalt félelem megjelenése is. Bekapcsolhatnak transzgenerációs minták a várandóssághoz való viszonnyal vagy a szülés megélésével kapcsolatban.
A kineziológia izomteszt segítségével képes beazonosítani valamilyen aktuális élethelyzet által kiváltott érzelmeinket, félelmeinket, korlátozó hitrendszereinket, valamint azok múltbeli gyökerét. A tudatosítás és megengedés által elősegíthetjük a negatív érzelmi töltet oldódását és a test öngyógyító mechanizmusának beindulását. Várandósság idején előforduló tudattalan félelmeink lehetnek többek között a szülővé válástól, testünk átalakulásától, kontrollvesztéstől, kudarctól, változástól, elengedéstől való félelmek. Ugyanakkor a veszteségélmények, elmaradt vagy megszakadt gyászfolyamat, bűntudat érzése, érzelemkifejezési, kötődési nehézségek, édesanyánkkal való kapcsolatunk, párkapcsolati minőségünk hasonlóképpen kihatnak várandósságunk megélésére.
A felkészülés során, ha van rá lehetőségünk, tájékozódjunk saját születésünk körülményeiről, valamint többedik várandósság esetén érdemes előző szülésélményeinket is átbeszélni, az esetleges elakadások lehetséges hátterét tudatosítani. Első szüléskor például gyakran előfordul, hogy a kórházi közegbe érkezéskor egyfajta feszültség lesz urrá az anyán a környezetváltozás hatására, és elakad a vajúdási folyamat. A vajúdás során ugyanis a nő szervezete különféle hormonokat termel, melyek befolyásolják a folyamat előrehaladását. Ha az anya a különböző félelmei következtében stresszes állapotba kerül, akkor adrenalint termel a szervezete, mely hatására leáll vagy akár visszafordul a vajúdás. Ha ezt a folyamatot megértjük, azt is láthatjuk, hogy test és lélek nem elválasztható egymástól. Jó, ha egy olyan biztonságot nyújtó, támogató közeg vesz körül minket ilyenkor, ami segít visszatalálni középpontunkba, megtart minket.
A dúlai kíséret - akár önmagában, akár ötvözve más, a lelki elakadások oldódását segítő módszerekkel, kreatív alkotótechnikákkal – különleges támogató erőt nyújthat a folyamat során, melynek része lehet akár egy szülésre bocsátó szertartás is. Ez segít az anyának elmélyülni, lezárni egy régi életszakaszt és megnyitni egy újat. A szülésünkre hangolódás során az eseménybe, térbe vitt gondolatok, érzések, mint befektetett energia tölteni fognak minket, ha eljön az idő. Így több erőnk, türelmünk, figyelmünk, odafordulásunk marad gyermekünk világra hozatalára, melyet ideális lenne a saját ritmusunkban, minél méltóságteljesebben, intimebben, szabadabban, a maga teljességében megélni.
„A születés gyógyító ereje a földünkre is kihat.” (Jeannine Parvati Baker)
Várnai Eszter
Szederhold Anyamentor Program
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
