Jelenlegi hely

A magyar családok 42 százaléka dob ki rendszeresen élelmiszert egy felmérés szerint

A magyar családok 42 százaléka rendszeresen dob ki élelmiszert; közülük 82 százalék azért, mert megromlott, 10 százalék a lejárt szavatossági idő miatt, 8 százalék pedig azért, mert megmaradt vagy az élvezeti értéke csökkent - derül ki egy országos felmérésből.

A Tetra Pak Hungária Zrt. júliusban az NRC Piackutató Intézet bevonásával, 1200 válaszadó megkérdezésével készített országos reprezentatív kutatást, hogy felmérje az élelmiszerpazarlás okait, az eredmények közreadásával pedig segítse ennek megelőzését - közölte a csomagolóanyagokat gyártó vállalat az MTI-vel.

A megkérdezettek 4 százaléka napi, 27 százaléka heti, 11 százaléka pedig havi gyakorisággal dob ki élelmiszert. A magyar háztartásokban legtöbbször a pékáru, a főtt étel, a zöldség és gyümölcs, a húsfélék és felvágottak, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcslevek kerülnek a szemétbe.

A válaszadók 96 százaléka tudatosan törekszik arra, hogy minél kevesebb élelmiszer váljon hulladékká. A felmérés szerint 67 százalék odafigyel arra, hogy lehetőség szerint csak a szükséges mennyiséget vigye haza. Lehetőleg hosszan eltartható termékeket vásárol 37 százalék. Mintegy 30 százalék azok aránya, akik a csökkent minőségű élelmiszert inkább újrahasznosítják, például komposztálással vagy állateledelként.

A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a fogyasztók alig ismerik a csomagolás szerepét az élelmiszerek minőségének megőrzésében. A folyékony élelmiszerek esetében például a felmérésben részt vevők mindössze 17 százaléka ügyel arra, hogy azokat visszazárható csomagolásban vásárolja.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület adatai szerint a magyar háztartásokban évente 400 ezer tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé - hívták fel a figyelmet a közleményben.

 

Forrás: MTI

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

Állati és környezetvédelmi világnapok, jeles napok

A pingvin-tudatosság napja vagy a Nemzetközi Fókavadászat-ellenes Nap ismerős? Bizony a Madarak és fák napja mellett több tucatnyi, a növény- és állatvilággal kapcsolatos világnap és jeles nap létezik. Összegyűjtöttük őket, segíthet a pedagógusok óvodai, iskolai munkájában de éppúgy egy otthoni beszélgetés elindításában.
Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

Péntek 13.: A szerencsétlen nap, ami valójában a női energia ünnepe

A péntek 13 sokakban még ma is óvatos kíváncsiságot vagy akár szorongást kelt. Mintha egy különös, sűrű energia lengené körbe ezt a napot — és talán valóban így van, csak éppen nem úgy, ahogy a modern babona sugallja.
Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

Böjt és női ciklus: hogyan böjtöljünk úgy, hogy ne terheljük túl a testet?

A böjt fogalma sokakban éles megvonást, szigorú szabályokat és külső elvárásokat idéz fel. Régi idők öröksége, amikor a test „fegyelmezése” még erénynek számított. A női test azonban sosem ebben a logikában működött. A női test nem sík, nem egyenletes, nem egyféleképpen reagáló rendszer. Hullámzó, áramló, ciklikus. Változik, finomodik, jelez, kér. Éppen ezért a böjt — ha valóban jót akarunk vele — nem válhat uniformizált szabályrendszerré. Csak akkor működik, ha figyelembe veszi a ciklusunkat, mert a női test más-más szakaszokban mást kíván, másképp terhelhető, másképp reagál a megvonásokra.
Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Szerencsés vagy szerencsétlen? Miért péntek és 13?

Lehet balszerencsés vagy a legszerencsésebb szám, attól függ, honnan nézzük. A világ egyik legismertebb babonája, de hogyan lett az?
Ugrás az oldal tetejére