A gyermekek fejlődéséről a védőnő és a gyermekorvos véleményén túl a lakcím szerint illetékes járási Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei tudnak hivatalos véleményt alkotni, ahol hatósági eljárás keretén belül vizsgálják a gyermekeket teljesen ingyenesen, szülői megkeresésre, vagy intézményi kérésre, születéstől egészen 18 éves korig.
Mi a helyzet abban az esetben, ha egy szülő nem szeretne még hivatalos vizsgálatot, de fel szeretné térképezni a gyermek erősségeit, gyengeségeit? Vagy nem tudja eldönteni, hogy a gyermek valóban csak lusta kamasz, de jó képességű, vagy valamilyen egyéb tanulási probléma állhat a háttérben: például diszlexia?
A Gubancolóban kiváló szakemberekkel dolgozom együtt.
- Turi Anna logopédus,
- Varga Linda gyermekpszichológus, klinikai szakpszichológus,
- Ladányi Lili autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakos szakvizsgázott gyógypedagógus.
Milyen problémákkal fordulnak hozzátok a leggyakrabban?
Sok szülő érkezik hozzánk azzal, hogy az óvónéni vagy a tanító néni sokat panaszkodik a gyermekére. A gyermek akaratos, öntörvényű, dacos, nem lehet leültetni feladatlapozni az óvodában, szünetben ész nélkül rohangál a folyósón az iskolában, nem tartja be a szabályokat, állandóan kiszáll a feladathelyzetből, figyelme sokat elkalandozik… De gyakran előfordul az is, hogy a szülők nem tudják eldönteni azt, hogy a gyermek nem hallja, nem érti, amit mondanak neki, vagy csak egyszerűen nem figyel rájuk. Ezeknél a gyermekeknél az előzményekről való beszélgetés alkalmával sokszor kiderül az is, hogy korábban szoptatási nehézségeik voltak, a csecsemő rossz alvó volt, sokat sírt, „hasfájós” volt, egyáltalán nem kúszott, „nem szeretett” hason lenni. Később kezdett járni, 3 évesen még csak pár szóval kommunikált, de mindenki csak nyugtatgatta őket: …” majd kinövi…”, meg „a papa is ilyen volt”, „…ilyen típus”…stb.
Mikor ajánlott legkorábban egy ilyen állapotfelmérés?
A korai felismerésnek nagyon nagy jelentősége van. Sok iskolai tanulási probléma megelőzhető a korai beavatkozással. Jelenleg a Longitudinális Komplex vizsgálattal 3 hónapos korú babákat is tudunk már vizsgálni. Jelenleg Magyarországon ez az egyetlen neuro-szenzomotoros teszt, amellyel egyszerre jellemezhető a gyermek mozgásos, értelmi és viselkedési profilja. Az 1 éves életkor előtti felismerésnek és intenzív szenzomotoros fejlesztésnek is nagyon nagy jelentősége van, de 3-4 évesen sem késő minket felkeresni. Ekkorra már sok anyukában megszólalt az a bizonyos 7.érzék, ha valami nincs rendben. Arra bíztatom az édesanyákat, higgyenek ennek a „kis harangnak” és jöjjenek el hozzánk, mert nálunk következmények nélkül van lehetőség a vizsgálatra. Veszteni való jóformán nincs, hiszen ha a fejlődés átlagosnak bizonyul, mindenki megnyugodhat (a szomszéd néni, a nagyszülők, és hozzátartozók egyaránt). Viszont ha a tünetészlelő is beigazolja a sejtéseket a szenzoros feldolgozási nehézségre, akkor több különböző terápiás és fejlesztési lehetőséget is tudunk ajánlani. Az agy a változásokra, ingerlésekre akkor a legfogékonyabb, amikor még fejlődik. Minél korábban közbelépünk, annál nagyobb esély van arra, hogy kitartó munkával pozitív változásokat érjünk el. 8-10 éves korig jó esély van arra, hogy a terápiás kezelés beválik; a legtöbben arról számolnak be 6-8 hét után, hogy a korábban szétszórt gyermekük tovább játszik egy-egy játékkal, összeszedettebb, szabálytartóbb, melyek a legtöbb esetben az óvodai és iskolai viselkedésben is pozitív formában jelentkeznek.
Mi történik egy ilyen állapotfelmérés után?
A felmérés után minden esetben készül írásbeli szakvélemény, amelyben részletezzük azokat a területeket, amelyek a gyermek erősségei, gyengeségei, és a végén javaslatot teszünk különböző terápiákra, vagy ha szükségesnek látszik, további szakvizsgálatokra. A LongiKid vizsgálat tartalmaz a nagymozgások (egyensúlyi reakciók, finommotorika, stb.); az archaikus – csecsemőkori – reflexek, a nyelvi és kognitív készségek vizsgálatán túl alap szemészeti, továbbá tartás- és izomtónus-problémákra irányuló szűrést, illetve a hallás észlelés, beszédértés problémái is általában napvilágra kerülnek. Ezért gyakran tartalmaznak a szakvélemények például hallás (tympanometriás) vizsgálatra szóló javaslatot. Fontosnak érzem azt, hogy a szülők egy olyan szakvéleményt kaphassanak a kezükbe, amelyből el tudják dönteni, hogy ha kell, merre induljanak tovább, vagy egyáltalán kell-e tovább indulni.
Mindenképpen hozzátok kell visszavinni a gyermeket fejlesztésre?
A vizsgálat és a szakvélemény nem kötelezi a szülőket arra, hogy a Gubancoló szakemberei lássák el továbbra is a gyermeket, szabadon válogathatnak a terápiás javaslatok között. Ezzel is tiszteletben tartjuk szülői kompetenciájukat és a többi szakembert, akik Szegeden és környékén szenzomotoros tréningekkel vagy egyéb kognitív, mozgásos, vagy logopédiai terápiákkal foglalkoznak. Nálunk a gyermek és a család érdeke az első: hogy teljes képet kaphassanak, és olyan használható javaslatokat, tanácsokat, amik előbbre viszik őket abban, hogy családként jól „működjenek”.
Valóban igaz az, hogy a nem beszélő 2-3 éves gyermeknek nem a logopédiai terápia tud a leghatékonyabb segítséget adni?
Ez valóban így van. A beszédfejlődés megindításához a szakszolgálatoknál is leggyakrabban szenzomotoros mozgás fejlesztést javasolnak, nem véletlenül. Ez az egyénre szabott torna „mozgat meg”, inspirál több központot is az agyban, melyek „érlelése”, „ingerlése” együttesen azt fogja eredményezni, hogy a különböző agyi területek között jobb átkapcsolások lesznek. A TSMT (szenzomotoros) tornában is vannak kifejezetten a beszédindításhoz megfelelő - ezt a területet leginkább ingerlő - gyakorlatsorok, de ezek mindig teljesen egyénre szabottak.
TSMT. Ezt az elnevezésű tornát szinte minden nap halljuk, de mit is jelent pontosan?
A TSMT tervezett szenzomotoros tréninget jelent, a szenzomotoros szó az érzékelés és mozgás kapcsolatára utal. Az egész módszert, a tervezett szenzomotoros tréningek elméleti és gyakorlati kidolgozását Ph.D. Lakatos Katalinnak köszönhetjük. A leghitelesebben és egyben a szülők számára is érthető módon így fogalmazta meg a terápia lényegét:
A késésre a nem felvilágosult, gyermekét rossz ösztönnel védő családok azt mondják, hogy nem baj, majd kinövi, behozza. Mi tudjuk azonban, ha elkezdődnek a késések, az egész fejlődés lelassul, és amire iskolába kerül a gyerek, az életkora alapján el kell küldeni, de az érettsége alapján iskolaéretlen. Aki éretlenül megy az iskolába, az nem fog beválni.
Az iskolában ülnie kell, amikor ő ugrálni akar. Azt mondják, nézd az Á betűt, miközben neki nem is mozog rendesen a szeme, pedig nem látássérült, és nem is szemüveges dioptria kell neki, hanem valami más.
(…)
Mi azt látjuk, hogy a gyerek nem úgy mozog, nem úgy ír, nem úgy beszél vagy nem úgy gondolkodik – tehát mi csak az outputot látjuk, a kimenőt. A jelenleg ismert gyógypedagógiai, pedagógiai terápiák pedig erre rágyakorolnak: ha ügyetlen vagy, tornászunk, ha nem tudsz olvasni, akkor gyere, olvassál. Tehát az outputot gyakorolják. A szenzomotoros terápia pedig azt mondja, hogy mielőtt kijött egy rossz motoros válasz, azelőtt volt egy földolgozás, és bement valami, amire ő ezt rakta össze.
A TSMT tehát egy újraindítós terápia: először rakjuk össze az érzékleteket, tanulja meg jó helyre átkapcsolni, értelmezni, mert akkor jót fog kirakni.” (Lakatos Katalin Ph.D., 2011.)
A foglalkozások történhetnek otthoni, egyéni vagy csoportos formában is.
A munkaformát mindig a gyermek aktuális állapota szabja meg, hogy mi az a fejlesztési forma, ami számára, és az egész család működését tekintve eredményes lehet. Vannak egyéni terápiák is (pl.: egyéni tanulási képesség fejlesztés; beszédészlelés, beszédértés fejlesztése), de van olyan is, amikor a gyermeknek olyan egyéni terápiát (home-training: otthon végezhető tréning) állítunk be, hogy otthon kell tornázni a két szülő segítségével. Ez a TSMT I. – egyéni tervezett szenzomotoros tréningre jellemző: betanítom a szülőknek a feladatsort, megbeszélve a feladatok pontos sorrendjét, ismétlésszámát, heti gyakoriságát. A családok a betanított feladatsort otthon végzik gyermekükkel, majd 4 hét múlva egy kontrollvizsgálaton bemutatják a feladatsort, elmondják az aktuális állapotot. Ennek tükrében történik a feladatok átírása. Amennyiben a gyermek együttműködő, tünetei javultak, szenzomotoros elmaradásai csökkentek, csoportban is irányítható, akkor van lehetőség 4-6 fős csoportokban is dolgozni.
A család az első.
Nagyon fontos a gyermek legközelebbi hozzátartozóival tartani a kapcsolatot, hiszen ők ismerik a gyermeket a legjobban, ők látják az otthoni fejlődését, vagy éppen eltéréseit a többi gyermekhez képest. 2017-ben azért hoztuk létre a Gubancolót, mert szerettünk volna egy olyan helyet, ahová a családok bizalommal fordulhatnak, ha tanácsra van szükségük gyermekük fejlődésével, nevelési helyzetekkel kapcsolatban. Itt logopédiai terápiák, egyéni- és csoportos TSMT, komplex gyógypedagógiai fejlesztés, iskola előkészítő fejlesztőpedagógiai foglalkozások, autizmus specifikus szociális - és kommunikáció fejlesztés, pszichológiai tanácsadás mind-mind egy helyen elérhető.
Szabó-Petrik Andreát és a Gubancoló többi szakemberét megtalálod itt
- 6721 Szeged, Sóhordó u. 13.
- 20/770-3368
- szabopetrikandrea@gmail.com
- info.gubancolo@gmail.com
- https://www.facebook.com/gubancoloszeged
Fotókat készítette: Petrik Angelika
Ha tetszett, mutasd meg barátaidnak, ismerőseidnek. Megosztásokat is köszönjük.
Köszönjük, hogy ajánlod a Szegedimamit!
