Hogyan értsük félre a nőket? 2 - Csányi Sándor egyszemélyes vígjátékának folytatása az IH-ban

Van, amikor minden egyszerre történik: a gyerekek beszélnek, a táska nincs bepakolva, a vacsora odakozmál, és persze épp akkor csöng a telefon. Ilyenkor a „kiegyensúlyozott családi élet” kifejezés leginkább egy távoli álomnak tűnik. Pedig nem a nagy, drámai változások segítenek, hanem azok az apró szokások, amik csendben, lassan átrendezik a napjainkat.

Gyerekkorunkban magától értetődő volt, hogy kint játszunk. Faleveleket gyűjtöttünk, kavicsokat raktunk sorba, vagy csak lestük, ahogy a hangyák jönnek-mennek a járdán. Ma sok gyerek idejének nagy része zárt térben telik: iskola, otthon, képernyő.

A fogantatás és a születés misztérium. Ma már mintha ezt elfelejtettük volna. Mintha a nők már nem bíznának a testükben és abban, hogy képesek egy gyermeket a világra hozni. Egyre inkább támaszkodnak a külső hatásokra, orvosi segítségre. A külső hatások miatt is, hiszen a társadalom nyomása és a stresszes környezet egyáltalán nem segít a nyugodt gyermekvállalásban. Sok nő egyre később, gyakran csak a negyvenes éveiben jut el oda, hogy megtalálja a megfelelő párt, akivel családot alapítana, és biztos egzisztenciát is tud maga mögött. A testünk ilyenkor még alkalmas a babavállalásra, de nem mindegy hogy addig hogyan éltünk. Mit történt testünkkel, lelkünkkel.

Az ősz a sült alma, az illatos fűszerek és a sütőtök szezonja nálam, főleg, ha már kint beköszönt a csípős idő. Ilyenkor egy házi sütemény nem csak a testet, de a lelket is felmelegíti. Mit süssünk, ha az őszi ízek élvezete mellett az egészség is fontos szempont számunkra?