Felkészülés a szülésre és a szülés utáni gáti gyógyulásra KIT segítségével

Vajúdáskor és a kitolási szakban az addig is túlterhelt izmok hatalmas alakváltozáson esnek át 10-12-szeresére nyúlnak ki. További nehézséget jelent az elhúzódó vagy a túl gyors szülés, ha a baba a mama szülőcsatornájához képest túl nagy, illetve, ha vákuumos segítségre van szükség.

 

A gyermekágyban a kitágult izmoknak kíméletre van szükségük, ellenkező esetben a kismedencei szervek tartószalagjai könnyen megnyúlhatnak.

Több vizsgálat is rámutatott arra, hogy kellő felkészülés nélkül komoly problémák merülhetnek fel A stresszinkotinencia az életkor növekedésével és a szülések számával arányosan emelkedik. A legdrámaibb növekedés az első szülés után jelentkezik, de jelentős a negyedik szülést követő inkontinenciaemelkedés is. A szülés utáni időszak medencealapi izomzata gyengébb, mint a várandósság utolsó harmadában meglévő izomerő. Császármetszésen átesett nőknél nem változott a medencealap izomereje lényegesen. Megállapították azonban azt is, hogy akik erősebb izomzattal rendelkeztek már a várandósság utolsó szakaszában, a szülést követően is jellemzően magasabb szintű izomerőt őriznek meg, kevésbé fordul elő a szülést megelőző és az azt követő időszakban stresszinkontinencia tünetegyüttes.

A Kit mindennapos végzése a kismamák szülésre való felkészülése mellett az egészségvédelmüket is szolgálja. A szülési izmokat érdemes ráhangolni arra a fizikai változásra, ami a kitolási szakaszban történik. Ennek érdekében fontos elkezdeni a tornát mielőbb a fogamzás után és a szülés napjáig rendszeresen végezni. Minél erősebb és irányíthatóbb egy izom, annál jobban képes sérülés nélkül megnyúlni. A kismamák tréningjét képezik a gáti és alhasi ernyesztő gyakorlatok, valamint lényeges a gátvédő vajúdástechnika elsajátítása is. A szülés napján már érdemes elkezdeni a regeneráló gyakorlatokat, hogy az izmok mielőbb visszanyerjék erejüket. Emellett szükséges még az alhasi szerveket védő életvezetés betartása, hogy az alhas egészséges maradhasson.