Jelenlegi hely

Dr. Regős Attila

Családjogi kérdések (gyermek elhelyezése, gyerektartás, szülő-gyermek kapcsolattartás, házasság felbontása, házassági vagyonjog, származás megállapítása iránti ügyek, stb.), terhes, illetve kisgyermeket nevelő nők munkajogi ügyei, örökösödési ügyek, gyermekek vagyoni ügyei, illetve egyéb, az oldalon található témákkal kapcsolatos ügyekben lehet az ügyvéd urat kérdezni.

Dr. Regős Attila ügyvéd
6722 Szeged, Török utca 11/B I/3. 2. (Regős & Márton Ügyvéd Iroda)
 
Ezen a fórumon gyermekekkel kapcsolatos jogi kérdéseket lehet feltenni, különös tekintettel az alábbi kérdésekben:
  • családjogi ügyek (gyermek elhelyezése, gyerektartás, szülő-gyermek kapcsolattartás, származás megállapítása, stb.)
  • terhes illetve gyermekes nők munkaviszonnyal kapcsolatos ügyei
  • gyermek vagyoni ügyei,
  • örökösödési ügyek
  • egyéb, az oldalon található témákkal kapcsolatos ügyek
     
A kérdések megválaszolását szakemberünk 5-6 munkanapon belül vállalja.
 
A kérdések a felhasználók által küldött információk alapján kerülnek megválaszolásra, így az adott ügy dokumentumainak teljes körű ismerete nélkül az ügyvéd úr az írásaiért és az abban szereplő válaszaiért felelősséget nem vállalhat.
 
Amennyiben mindenre részletre kiterjedő, illetve egyéb ügyekkel kapcsolatos megbízható jogi tanácsadásra van szükséged, a személyes találkozó időpont egyeztetése céljából hívd a fenti telefonszámot.
 

Hozzászólások

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Válásom után a gyermekek nálam lettek elhelyezve, volt férjemtől pedig vonták a fizetéséből a gyermektartásdíjat. Lányomnak 2015.október 31-én lejár az egyetemen a tanulói jogviszonya. A férjemet erről értesítem rövidesen levélben,mert egyébként személyesen nem tartjuk a kapcsolatot. Ezen kívül nekem van-e bármilyen kötelezettségem? Nekem kell-e a bíróságra menni,hogy bármilyen ítélet szülessen? Van egy kisebb gyermek még, aki velem él, ő most 13.évfolyamos. 2010 óta nem kértem a tartásdíj összegének emelését. Az édesapa azt szeretné, ha szóban megegyeznénk és csak egy gyerek után kellene fizetnie az eddig meghatározott összeget, illetve fizessem neki vissza a július óta utalt tartásdíjat, mert szerinte arra nem voltam már jogosult.Lányom július vége óta próbaidejét tölti egy munkahelyen,amely szintén október végén fog lejárni.Kérem tanácsát. Válaszát előre is köszönöm.

 

Kedves Zsuzsanna!

A volt férje értesítése mellett a bíróságnak is köteles bejelenteni a tartásra való rászorultság megszűnését. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget per nélkül szünteti meg.

Azon tartásdíjat, amelyet a gyermek tanulmányai befejezését (a konkrét esetben a diploma kiadását) követően vett fel, köteles visszafizetni, a visszafizetésről mindenképpen valamilyen okiratot (átvételi elismervény, bankkivonat) őrizzen meg. Ha pl. a lánya júniusban megkapta a diplomáját, akkor köteles Ön a júliusi tartásdíjat visszafizetni.

A másik kérdésben (másik gyermekre vonatkozó tartásdíj felemelése) a felek (írásbeli) megállapodása az irányadó, ha nem tudnak megállapodni, akkor Önnek pert kell indítani tartásdíj felemelése iránt.

Tisztelettel: 

dr. Regős Attila
ügyvéd

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm a segítséget!

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Válás után én lettem a tartásdíj fizető fél. Két éve fizetem a nagykorú /20 éves/, felsőfokú képzésre járó lányom után a tartásdíjat, aki tudomásom szerint a két év alatt már a 2. főiskolára jár.

A kérdésem a következő: megszüntethető-e a tartásdíj, mivel érettségi óta nem tartja velem a kapcsolatot, az email-ekre, sms-re nem válaszol.

Egy jogi esetekkel foglalkozó oldalon találtam egy ilyen esetet, ahol hivatkoztak a legfelsőbb bíróság által kimondottakra, miszerint a főiskolát végző gyermek után fizetett tartásdíjért elvárható, hogy az valamilyen módon tartsa a kapcsolatot a tartásdíjra kötelezett szülővel. Illetve a tartásdíj megszüntethető, ha a gyerek nem tudja megindokolni, hogy miért nem tart kapcsolatot a szülővel.

Válaszát előre is köszönöm!

B.Anikó

Kedves Anikó!

A Polgári Törvénykönyv meghatározza, hogy a szülő mely esetekben nem köteles nagykorú továbbtanuló gyermekét eltartani, ezen esetek egyike a gyermek érdemtelensége. Érdemtelen a gyermek többek között akkor,  amikor kellő indok nélkül nem tart a szülővel kapcsolatot.

A bíróság – tartás megszűntetése iránti perben - azt fogja vizsgálni, hogy a lányának van-e megfelelő indoka arra, hogy nem tartja Önnel a kapcsolatot, illetve ezen indokot tudja-e a lánya bizonyítani.  Ha nincs megfelelő indoka, akkor abban az eseten érdemtelen a tartásdíjra és azt a bíróság megszünteti.

Ezzel szemben ha pl. egymás irányában kölcsönösen felróható magatartást tanúsítottak, akkor abban az esetben nem fog megszűnni a tartásdíj.

Tisztelettel:

Dr. Regős Attila

ügyvéd

Tisztelt Ügyvéd Úr!

1999- ben váltam el, a bíróság a volt férjem fizetésének 20%-át állapította meg gyerektartás címen. A lányom folyamatosan járt iskolába, most éppen egyetemi tanulmányait végzi. Az idén májusban kellett volna diplomáznia, de mivel egyszerre sok vizsgája volt, plussz az államvizsgát is lekellett volna tennie két hét múlva, ezért egy fél évvel "eltólta" az államvizsgáját, diplomáját. Folyamatos jogviszonyban áll, továbbra is az egyetem hallgatója! 2019 januárjában fog diplomázni. A volt férjem szerint ezért nem jár már a gyerektartás! Mivel egy fél évre elhalasztotta a diplomát! 

Szeretném megkérdezni hogy tényleg igaz ez? Köteles vagyok most lemondani a gyerektartásról, vagy ez még jár a lányomnak addig míg a diplomáját kézhez nem kapja?!

Köszönöm szépen a válaszát. Üdvözlettel: L.Anikó

Kedves Anikó!

A tartás megszüntetésének - többek között -  abban az esetben van helye, ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget. A bírói gyakorlatban a rendszeresség azt jelenti, hogy tartósan (pl. évekre) elhúzódik a diploma megszerzése. Véleményem szerint az, hogy egyszeri alkalommal fél évvel későbbre tolódik a diploma megszerzése, nem jelent rendszerességet, így nincs helye a tartás megszüntetésének.

Abban az esetben viszont, ha a gyermek betölti a 25. életévét, a tartás csak különösen indokolt esetben tartható fent (pl. gyermek betegsége miatt később kezdte el vagy fejezi be felsőfokú tanulmányait).

Üdvözlettel:

dr. Regős Attila

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm válaszát!

Üdvözlettel: L. Anikó

Tisztelt Ügyvéd Úr!A testvérem párkapcsolatban volt egy hölggyel,nem éltek együtt.A testvéremnek orvosi papírja van róla nem lehet gyereke,de a hölgy azt mondja a tesvéremé a gyerek.Apasági pert szeretne a testvérem  indít ennek tisztázására.Ha az övé a gyerek kérhet e közös felügyeletett,hogy 2 hétnél gyakrabban láthassa elhozhassa a gyermeket,és beleszólása legyen a gyerekkel kapcsolatos dolgokba?Továbbá kérheti e a testvérem hogy az ő vezeték nevére kerüljön a gyermek?Az anya ezt csak úgy engedi hogy mindkettejük vezeték neve bekerülhet az anyakönyvi kivonatba ,de az anya csak a saját vezetéknevét írja mindenhová mint egy másik kapcsolatból született gyermekénél  teszi..továbbá testvérem önként fizetne 20 e Ft gyerektartást...Anyuka követelhet e ennél tôbbet ha igen mennyit?Válaszát köszönöm

Kedves Dobrovszkiné!

Az apaság megállapítására irányuló per csak a tartásdíjra vonatkozó keresettel kapcsolható össze. A tartásdíj mértéke tárgyában a felek (végrehajtás útján kikényszeríthető) egyezséget köthetnek a bíróság előtt, egyezség hiányában annak mértékét a bíróság állapítja meg. A tartásdíj mértéke a havi átlagos nettó jövedelem 15-25%-a (a kereset benyújtását megelőző 1 évben elért jövedelem alapján számítják ki a havi átlagot) és a bíróság minimumot is meghatároz. Az, hogy a % ezen határon belül konkrétan mekkora, a gyermek szükségletei, költségei határozzák meg.

A gyermek nevének megváltoztatása nem az apasági perben történik. Ha az apaság megállapítása iránt indított perben vita merül fel a tekintetben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje (pl. az anya kéri, hogy a gyermek az ő nevét viselje, az apa pedig ehhez nem járul hozzá), a bíróságnak - az ügy befejezése után - a névviselés kérdésének eldöntése érdekében az illetékes gyámhatóságot kell megkeresnie. (PK217)

Alapesetben a szülői felügyeletet a külön élő szülők is közösen gyakorolják. Ha együtt tudnak működni, akkor bírósági eljárásra nincs szükség (pl. megállapodnak, hogy kinél, mikor, mennyi ideig tartózkodik a gyermek, mi a munkamegosztás a gyermek ügyei intézésben stb).

Ha nem tudnak megállapodni (vagy a megállapodást meg akarják erősíteni hivatalos úton), akkor a bíróságtól lehet kérni – külön perben - a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezését. Az ilyen perben, ha közös szülői felügyeletet akar mindkét fél, akkor elő kell adni, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni és mi lesz a gyermek lakóhelye.  Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a közös szülői felügyelet gyakorlására nem alkalmasak, akkor egyik vagy másik szülőt feljogosítja a szülői felügyelet gyakorlására és rendelkezik a kapcsolattartásról. Ha nem volt a per, a gyámhivataltól lehet kérni a kapcsolattartás szabályozását. A kapcsolattartás szabályozásánál általában 2 hétnél gyakrabban lehet tartani a gyermekkel a kapcsolatot.

Ha a bíróság csak az egyik szülőt jogosította fel a szülői felügyeleti jog gyakorlására lényeges kérdésekben ezek szülők is közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot. Lényeges kérdések: a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása, névváltoztatás. Ha ezekben nem tudnak megegyezni a szülők, akkor a gyámhivatal dönt.

Üdvözlettel,

dr. Regős Attila